A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politika. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. december 6., szerda

Kerítésbontó

Nemrég írtam egy bejegyzést arról, hogy milyen jó lenne értelmesen vitatkozni eltérő véleményű emberekkel kulturáltan, a tiszteletet megadva. Érdemes továbbgondolni. Döbbenetes, hogy milyen stílusban kaptam válaszokat, különösen a Pride környékén, a melegekkel kapcsolatos véleményem miatt. Volt, aki véglénynek tituált, volt, aki keresztény mivoltomat vonta kétségbe, volt, aki azt mondta, hogy az apám biztos szégyell engem. Ezeknek a hozzászólásoknak sokszor nem a tartalma volt döbbenetes, hanem a stílusa. Az az elemi erővel feltörő gyűlölet, szinte ösztönös indulat. Mivel elég sokat utazom, jártomban- keltemben rengeteg félelmetes megnyilvánulással találkozom. Nem mondom, nekem is néha elgurul a gyógyszerem, kiakadok, mérges leszek, de szerintem alapvetően fontos, hogy tudjunk az érzelmeinkkel bánni. Akár postáskisasszonnyal, bolti eladóval vagy politikailag eltérő vélemènyű emberrel állunk szemben. Azt is írtam előzőleg, hogy jó lenne beszélgetni veled, ha más a véleményed. Kíváncsi vagyok rá, de őszintén. Arra, hogy mit gondolsz, mit érzel, miért választottad pont azt az eszmét, elvet, amit választottál. Tudod, a szüleink úgy nőttek fel, hogy egy párt volt, egy vélemény, egy eszme. Aki mást vallott, sokszor titokban tette vagy komoly megtorlásra számíthatott. Bár tisztelem a szüleimet és a tièdet is, de valószínűleg a vitakultúrát nem tőlül fogjuk megtanulni, hanem egymástól. Mi már kénytelenek leszünk úgy élni a világban, hogy elfogadjuk, létezik más vélemény is. És a más vélemènyűnek is joga van a véleményéhez ragaszkodni, joga van élni, boldogulni. Tudod, megdöbbenek, ha azt látom, hogy egyes lelkészeket, politikusokat vagy más vezetőket szinte vallásos imádattal tisztelnek. Az adott vezető helyében ezt nem hagynám. Vegyünk egy példát: ha egy lelkészt emberfelettinek gondolnak, szinte rávetítik az Isten- képüket, de ha valami miatt csalódnak benne, összeomlik a kártyavár. Az egész hitük rendül meg, pedig nem a hit hibás, hanem a téves emberkép. Tudod, könnyebb egy embert imádni, a vélemènyét, gondolatait elfogadni kritika nélkül, mint sokszor saját kárunkon kialakítani, kiizzadni azt az erkölcsi mércét, elvrendszert, amihez ragaszkodunk. Ezért is tisztelem, ha valaki kitart a véleménye mellett, akkor is, ha az nem trendi. Néha döbbenetes, amit a politikusok művelnek. Ellenségnek látják az ellenvéleményt, üldözendőnek a másként gondolkodókat. Nem róluk kellene példát vennünk, nekünk okosabbnak kell lennünk, együtt kell újraépíteni az országot, a nyer- nyer helyzetre törekedve. Szeretném, ha a beszélgetéseink közben nem vallatószékben, hanem kerekasztalnál éreznénk magunkat. A háborúban nincs győztes. Hiàba látom a nagyhatalmak vezetőinek diadalittas mosolyát, a lövészárkokban meghalt fiakat családok gyászolják, országtól függetlenül. A hidegháború sem kellemesebb, csak ott nem èles lőszerrel, hanem szavakkal, megfélemlítéssel ölnek. A béke teremtői, a béke követei soha nem népszerűek. Kezdve Jézussal, a földi életükben eléggé dicstelen sors jutott nekik. Mégis többen emlékeznek rájuk, maradandóbb az örökségük mint sok, szalmaláng életű vezérnek, aki a történelem egy pontján a sokaság élére állt. Sokszor nem volt nehéz dolga, a feltüzelt, érzelmileg manipulált népet könnyű volt fanatizálni. A béke teremtése, pláne fenntartása munkával jár. Először is, el kell takarítani az elődeink által itt hagyott romokat. Utána el kell kezdeni építkezni, a kerítéseket lebontani, a darabjaiból hidat építeni. Meg kell tanulnunk egymással, egymás nyelvén beszélni. Rájönnénk, hogy mindegy, hogy a köz érdekében valaki pártpolitikusként, egyházi képviselőként, érdekvédőként vagy civil munkatársként munkálkodik. Lényeg a közös cél, hogy szebbé, jobbá szeretnénk tenni a világot. Mindegy, hogy egy település összes lakójáért, a szegény családokért vagy tanulási problémával küzdő gyerekekért vagyunk felelősek, az is mindegy, hogy főállásban vagy önkéntes munkaként végezzük, lényeg, hogy tovább látunk az orrunknál. Poroljuk le az olyan szavakat, mint szolidaritás, segítőkészség, empátia. Közösen, együttműködve, nem egymást le- vagy meggyőzve építsünk egy új világot.

2017. november 26., vasárnap

Hídépítő

Gondolokodom, olvasgatok, elmélkedek...Írtam már arról, mit jelent földönkívülinek, baloldalinak, kézművesnek lenni. Arról is írtam, hogy mit jelent hátizsákkal élni, úgy, hogy soha nem vehetem le. Szeretnék most arról írni, hogy képzelem el ezt a világot, ha minden ideális lenne... No, nem általános igazságokat szeretnék elmondani, hanem a saját tapasztalataimat megosztani. 
Annyira szeretnék értelmes vitát folytatni tőlem eltérő véleményű emberekkel. Az értelmes vita híve vagyok, mert szerintem a világ attól sokszínű és érdekes, hogy különbözőek vagyunk, különböző véleményekkel. Szívesen meghallgatálak, hogy mit gondolsz az abortuszról. Hívő vagyok, az élet szent dolog. De tiltással nem az ésszerű gyerekvállalást érjük el, hanem az illegális abortuszok száma növekszik, megnyomorított, megbetegített, sajnos sokszor belehalt anyákkal és gyerekekkel. Volt már ilyen a történelemben. (Hasonló hozzászólásért egy keresztény portálról letiltottak.) Mi a véleményed a homoszexualitásról? Rendben van, hogy nem természetes, tiltja a Biblia, de vajon a monogám kapcsolatokra is ez vonatkozik? Nem születik gyerekük, de az így van sok hetero kapcsolatban is. Attól kevesebbet érnek? Vagy, túlzod, hogy a holokauszttal sokat foglalkoznak, szerinted a Gulag áldozataival többet kellene. De vajon helyes- e súlyozni a diktatúra áldozatait, attól függően, hogy a gyilkosságot milyen színű ruhában követték el? Helyes- e vitázni arról, hogy a nyilas vagy a kommunista diktatúra szedett- e több áldozatot. Nem kellene évtizedekkel a diktatúrák megdőlése után azzal foglalkozni, hogy most, nekünk, itt mi a feladatunk.
Jó lenne beszélgetni arról, hogy miért vagy jobboldali. Miért érzed azt, hogy az az eszme, szellemiség a sajátod? Jó lenne együtt gondolkodnunk. Kölcsönösen nyer- nyer hekyzetet teremtve, együtt gondolkodva, újraépíteni a társadalmunkat. Szükség lesz rá, mert ha azt folytatjuk, amit az előttünk élő generáció, megnyomorítjuk egymást és vesztesen jövünk ki a harcból. Jó lenne a lövészárkok helyett hidakat építeni. Benne vagy?