-Kislányom, ha odaérsz Andiékhoz, töröld le a cipődet és vedd le az ajtóban, utána szépen tedd le.
- Anyukám így köszönt el tőlem és indított útnak, amikor szülinapi zsúrra mentem az osztálytársamhoz. Szerették volna a szüleim, ha illedelmesen viselkedek a vendégségben. Mint ahogy nálunk is fontos volt, hogy, ha esős, saras, latyakos a cipőnk, megtisztítsuk minél előbb, és ne hordjuk szét a piszkot a lakásban.
Mint az élet sok területén, itt is kereshetjük a párhuzamokat és a mélyebb gondolatokat. Fontos az első benyomás. Már a belépéskor, az első találkozáskor kialakul rólunk egy kép, ami később változhat, jó vagy rossz irányba is, de mégiscsak meghatározó.
Ha alapos és körültekintő vagyok, a cipő levételével a háziasszony iránti tiszteletemet is kifejezem, megbecsülöm a munkáját, amivel a lakást takarítja.
A gondos takarítás, ápolás azt is kifejezi, hogy megbecsüljük a cipőnket. Őszintén szólva, én nem szeretek a lábbeliken spórolni. Sokszor elég nehezen találok kényelmeset. Vagy az orra, vagy a lábfeje, vagy a sarka nyom, tör, szorít. És ha már sok pénzt adtam ki érte, igyekszem megbecsülni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése